Lovaglás, játék és közösségi élmények Tiszacsomán - 2026. augusztus 20.

A Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületével (KMNE) közösen augusztus 17–21. között napközis lovastábort szervezett Tiszacsomán. A tizenhárom résztvevő számára minden nap a lovak körül kezdődött: ápolták és gondozták az állatokat, megismerkedtek a lovas felszerelésekkel, elsajátították a nyergelés alapjait, majd nyeregbe is ültek. Az öt nap során a lovaglás mellett változatos programok és közös élmények tették emlékezetessé a nyári napokat.

A tábor résztvevői közül tíz gyerek a nagycsaládosok közösségéből érkezett, három pedig a központ lovas programjának rendszeres résztvevője. A 8–11 év közötti táborozók hétköznaponként reggel kilenctől délután fél négyig töltötték együtt az időt. A szervezők a programokat úgy állították össze, hogy a lovaglás mellett a gyerekek a lovak gondozásába és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati ismeretekbe is betekintést nyerjenek.

„Igyekeztünk mindennap más programokat szervezni” – mondta Turányi Nikoletta táborvezető, aki az Árpád Vezér Látogatóközpont tárlatvezetőjeként is tevékenykedik. A táborozók a napokat rendszerint a lovak ápolásával kezdték, majd futószáron vezetés és lovaglás következett. A gyerekek megtanulták a felszerelések megnevezését, a lovak fel- és lenyergelését, valamint az állatok gondozásának több fontos részletével is megismerkedtek. Szó esett a paták ápolásáról, a patkolásról és mindarról, ami egy ló mindennapi ellátásához hozzátartozik.

A tábor első napján két csapat alakult, amelyek a Vadlovak és a Vadnyugat nevet választották. Ettől kezdve a csapatok együtt vágtak neki a napi feladatoknak, a közös programok pedig hamar kialakították a tábor sajátos hangulatát. A lovaglást szekerezés, íjászat, rovásírás és népi játékok egészítették ki, így minden nap tartogatott valami újat.

A visszatérő táborozók idén is számos élménnyel gazdagodtak. Tarpai Eszter Beregszászból tavaly csatlakozott először a lovastáborhoz, és idén ismét eljött. „Nekem nagyon tetszett. Nagyon jók a programok, sok új barátot szereztem” – mesélte. A szekerezést emelte ki kedvenc programjaként, s hozzátette: ha jövőre is lesz lehetőség, mindenképpen visszatér.

Sirokai-Kudron Katalin Csenge Nagyszőlősről érkezett, számára ez volt az első alkalom, hogy a lovasórák mellett a tábori közösségbe is bekapcsolódott. Bár saját bevallása szerint „nem a legszociálisabb élőlény a világon”, a közösség hamar magával ragadta. „Nagyon élvezem ezt, és nagyon jó a közösség is” – fogalmazott. A lovak iránti érdeklődése ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Már kiskora óta szereti az állatokat, a táborban pedig különösen élvezte a velük való közvetlen foglalkozást. „Végre befonhattam a lovak sörényét, hónapok óta erre vártam” – mondta mosolyogva. A lovak nevét egytől egyig ismeri, mindegyikükhöz külön történet és személyes élmény kapcsolja. Kedvence Mázli, a mentett ló, aki nagyon sovány állapotban került a lovardába, és itt talált új otthonra.

A hét utolsó napjára a táborvezetők egy játékos lovasversennyel készültek. A két csapat tagjai ügyességi feladatokban mérték össze tudásukat: lovaglás közben labdát egyensúlyoztak egy ütőn, karikákat dobtak bójákra, diót vittek kanálon a célig, valamint vízzel megtöltött pohárral teljesítették a pályát. A gyorsaság mellett az is számított, ki mennyi vizet juttatott el a célba. A versenyt lovas kosárbadobás egészítette ki, amelyben a megfelelő helyre juttatott labda ért pontot. A játékos megmérettetésnek tétje is volt: a győztes csapat tagjai két további lovaglási alkalmat nyertek, míg a másik csapat résztvevői egy alkalommal térhetnek vissza lovasoktatásra a központba. A verseny így méltó lezárása lett annak a hétnek, amely során a gyerekek nap mint nap közelebb kerültek a lovak világához.

A tábor azonban a lovaglásnál jóval többről szólt. A közös feladatok, a játékok és az együtt töltött napok során új barátságok születtek, miközben a gyerekek megtanulták, milyen figyelmet és türelmet igényel egy állat gondozása. Katalin Csenge számára a lovak ezt a kapcsolatot is megtestesítik: „A ló a természetes erőt és szépséget sugallja és egy megbízható társ” – mondta.

A tiszacsomai napközis lovastábor öt napja így egyszerre szólt a lovakról, a közös élményekről és az új ismeretekről. A gyerekek pedig új barátságokkal, ismeretekkel és felejthetetlen élményekkel gazdagodva zárták a hetet.

Forrás:

CsA

Karpataljalap.net