A KMNE 1956 emlékét idéző pályázatán közel száz család alkotott, 54 fiatal részesült ösztöndíjban - A múlt öröksége, a jövő reménysége - 2026. október 26.

A múlt értékeinek megőrzése és továbbadása, a közösség összetartozásának erősítése, valamint a fiatal nemzedék támogatása állt a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) idei, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére meghirdetett alkotói pályázatának és ösztöndíjprogramjának középpontjában. Az „1956-ban történt” című pályázatra 49 településről 98 család küldte be kreatív, ötletes munkáját. Az ünnepélyes díj- és ösztöndíjátadónak ezúttal a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, ahol az emlékezés mellett a hála, az összefogás és a jövőbe vetett bizalom is hangsúlyt kapott.

A rendezvény a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszédében kiemelte: 1956 öröksége a kárpátaljai magyarság számára is közös nemzeti örökség, hiszen mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk. Bár a korabeli politikai viszonyok között Kárpátalja meglehetősen elzárt világban élt, a forradalom híre ide is eljutott. Voltak olyan bátor kárpátaljai fiatalok, akik röplapokon fejezték ki egyetértésüket és együttérzésüket a budapesti forradalmárokkal, a „pesti srácokkal”.

Az elnök rámutatott: az 1956-os események a szabadságért folytatott küzdelemről szóltak, és a küzdelmekből a mai nemzedéknek is kijut. Mindezek ellenére van, amibe kapaszkodhatunk: az Istenbe vetett hit, a remény és a jövőbe vetett bizalom erőt adhat a nehéz időkben is. A jövőt pedig mindenekelőtt a gyermekeink jelentik – hangsúlyozta Tarpai József, ráirányítva a figyelmet arra, milyen fontos, hogy a következő nemzedékek is megismerjék történelmünket, és magukénak érezzék mindazokat az értékeket, amelyek megtartották közösségünket.

Gombor Bence, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja nagy szeretettel és tisztelettel köszöntötte a KMNE tagcsaládjait. Elismeréssel szólt azokról, akik a nehézségek ellenére is ragaszkodnak szülőföldjükhöz, kitartanak, és jelenlétükkel, mindennapi helytállásukkal példát mutatnak. A nagycsaládok különösen fontos szerepet töltenek be a közösség életében: gyermekeik nevelésével, értékeik továbbadásával és összetartásukkal a kárpátaljai magyar jövő zálogai is.

Ezt követően ünnepélyes pillanatok következtek: Tarpai József elnök és Harapkó Marianna programfelelős átadta az „1956-ban történt” című alkotói pályázat résztvevőinek járó elismeréseket. A felhívásra 49 településről érkezett 98 család munkája, amelyek mindegyike a maga módján idézte meg a forradalom emlékét. A pályázók közül 35 család az első, 25 a második, 38 pedig a harmadik helyen végzett. A nagyszámú részvétel is bizonyítja, hogy a történelmi emlékezet ápolása a családok számára nem pusztán múltidézés, hanem a nemzeti összetartozás megélésének és a fiatalabb nemzedékek megszólításának fontos lehetősége.

Az esemény a fiatalok támogatásáról is szólt. Az egykor Beregszászon szolgáló Michels Antal atya, a Budapest-Józsefvárosi Szent József Plébánia plébánosa jóvoltából a KMNE idén ismét meghirdethette ösztöndíjpályázatát. A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is 54, nagycsaládban nevelkedő, felsőoktatási intézményben tanuló fiatal részesült egyszeri támogatásban. Az ösztöndíjak átadására szintén az ünnepség keretében került sor. A program felelőse, Dancs Katalin, a KMNE elnökségi tagja egészségügyi okok miatt nem tudott jelen lenni, így a támogatásokat Tarpai József és Szilágyiné Tóth Gabriella alelnök adta át. Az ösztöndíj nem csupán anyagi segítséget jelent a továbbtanuló fiatalok számára, hanem annak a biztató üzenetét is hordozza, hogy érdemes tanulni, célokat kitűzni és kitartóan dolgozni a jövőért. Egy közösség ereje ugyanis abban is megmutatkozik, mennyire képes segíteni a fiatalokat abban, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, és tudásukkal később szülőföldjük javát szolgálhassák.

Az ünnepség megható, gondolatébresztő színfoltjaként a KMNE ének-zene klubjának növendékei léptek színpadra. Felkészítőjük, Pivnyeva Nikolett elmondta: előadásukkal arra szeretnék emlékeztetni a jelenlévőket, hogy 1956 üzenete nem csupán a múlt része, hanem ma is elevenen ható örökség. A szabadság, a haza és a béke értékét talán akkor értjük meg igazán, amikor megtapasztaljuk, milyen törékennyé válhatnak. Kárpátalján, a háború árnyékában különösen közel érezzük magunkhoz azok történetét, akik félelem, bizonytalanság és megpróbáltatások közepette is igyekeztek megőrizni az otthonukba és a jövőbe vetett hitüket. Ilyenkor még világosabban látjuk, milyen nagy jelentősége van az emberség, a hit, az összetartozás és a béke reménye megőrzésének.

Ady Endre több mint száz évvel ezelőtt, egy háború sújtotta Európában figyelmeztette az „őrzőket”: vigyázzanak mindarra, amit az embertelen idők sem vehetnek el tőlünk. Ez az intelem ma is érvényes. Őriznünk kell értékeinket, anyanyelvünket, kultúránkat és közösségeinket, miközben gyermekeinknek is továbbadjuk mindazt, ami összeköt bennünket.

A fiatalok előadásában felcsendülő „Hazám, hazám” dallama a szülőföldhöz való ragaszkodást szólaltatta meg, Ady gondolatai pedig arra emlékeztettek: amit szeretünk, amit értékesnek tartunk, azért felelősséggel is tartozunk. A haza ugyanis nem csupán egy hely a térképen, hanem az otthon, amelyhez emlékeink, szeretteink, anyanyelvünk és gyökereink kötnek. A fiatalok műsora így nemcsak az emlékezés része volt, hanem hitvallás is a megmaradás, a szeretet és a remény mellett.

A rendezvény végén Pivnyeva Nikolett irodavezető mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az esemény megvalósításához: a Szabadságharcosokért Közalapítványnak, Michels Antal atyának, valamint a helyszínt biztosító Munkácsy Mihály Magyar Háznak.

A KMNE ünnepsége ismét rámutatott: a múlt emlékeinek ápolása, a családok összefogása és a fiatalok támogatása szorosan összetartozó feladatok. Az 1956-os forradalom hőseinek bátorsága arra tanít, hogy a legnehezebb időkben sem szabad feladnunk a szabadságba, az emberi méltóságba és a jövőbe vetett hitünket. A gyermekek és a fiatalok pedig arra emlékeztetnek bennünket, hogy van kiért őriznünk mindazt, amit örökül kaptunk.

Forrás:

Kósa Eszter

Karpatinfo.net